A történtek, amire ezen bejegyzés címe utal, józan ésszel fel nem foghatók. A mesterséges intelligencia emberölés szintjével („homicide-level”) azonosította, külön kiemelve hogy ilyen mértékű negligencia nincs, ez már nem az orvosi negligencia kategóriája és nem egy vagy két kórház mulasztása, végképp nem véletlenek sorozata volt. Ez tudatos magatartás-sorozat volt, amit nem tudtunk legyőzni és a fiamat időben megmenteni ennek brutális következményeitől!
Mint minden blogbejegyzést, ezt is a fiammal, Zsolttal egyeztetve és mindent megbeszélve írom – a jelenlegi állapota miatt én gépelem, de az előbbieket nézve tulajdonképpen együtt írjuk. Viszont a kihelyezést, leletekről a képeket, WordPress kezelését természetesen ő csinálja, ehhez nem értek.
Tehát Zsoltnak 2023. október 30-án nagyon erős vesegörcsei lettek. Rögtön vesekövesség igazolódott 3 különböző ultrahang és 1 röntgen lelettel is, 3 különböző kórházban. A győri urológus az 8-10 mm-es követ és 3. fokozatú vesetágulatot diagnosztizált.
Zsolt befeküdt a győri Petz Aladár kórház urológiai osztályára úgy, hogy szeretett nagymamája, az édesanyám, éppen a megelőző napon hunyt el uroszepszisben – katéterekből eredő kórházi fertőzést, majd vérmérgezést kapott mindössze pár nap bennfekvés után Salgótarjáni kórházban. A fiam egyedül volt, mi éppen a teendőket intéztük Salgótarjánban. Aneszteziológus is jött hozzá, valami műtét előtti szokásos nyugtatót is kapott, aztán elmaradt minden. Orvost este 11-ig nem látott, vizit egy sem volt, a műtétből nem lett semmi, addig pedig hatásomra illetve megijedve az egésztől, a fiam úgy döntött sztentet nem vállal be. Este 11-kor eljött a győri kórházból úgy, hogy azt megbeszélte Dr Mosonyi Péterrel, aki alá is iratott vele egy lapot. A vesegörcsére szinte semmit nem használt amit ott adtak, a nospa-algopyrin infúziók 20 percre ha értek valamit és közölték náluk még Tramadol sincs, nem hogy erősebb fájdalomcsillapító a műtétig, felejtse el.
2023. November 7-én így kötöttünk ki a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján. Azt meg kell említenem, hogy itt összetalálkoztunk Dr. Bánfi Gergely urológussal, akit Zsolt és én korábbról ismertünk (számtalanszor járt nála, 1 évvel előtte kétszer is), így segítséget kértünk tőle. Ő viszont a leletek ellenére kétségbe vonta a vesekövek létezését, azt mondta, „De mit zúzzunk meg, nincs mit zúzni, érti Zsolt?” A fiam teljesen ledöbbent, majd gyorsan mutatta a 4 leletet, az ultrahang és röntgen eredményeit, amelyek mind diagnosztizálták a veseköveket. Azt is elmondta, hogy 2-es vagy 3-as fokozatú hidronefrózist (vesetágulatot, pangást) állapítottak meg neki Győrben. A reakció: „Ne használjon ilyen szavakat, nincs ilyen Önnek, nyugodjon meg. Egyébként nekem az ultrahang semmi és a röntgen is semmi, én is fázom, én is izzadok, mire fel akar ESWL-t? CT kell.” – mondta dr Bánfi. Azért egyébként, mert a fiam rögtön az elején kikötötte ennyi egybehangzó lelettel a birtokában, hogy újabb CT az addig belenyomott óriási sugárdózis miatt már nem lesz! Dr Bánfi jól tudta egy korábbi találkozóról, hogy a fiamnak közel 30 képalkotója volt, rengeteg indokolatlan és műtéti mulasztásból eredő has-kismedence CT, ami a legnagyobb sugárdózist adja és amivel a férfi-szervrendszerét szétsugarazták. Sokszor borítékolhatóan feleslegesen, nem takarták le a medencei szerveket, akkor sem amikor felhasi kórokot vizsgáló CT készült. Ezen a korábbi találkozón Zsolt elmondása alapján Dr Bánfi lesajnálóan részletezte neki, hogy hát igen, a sugárzás nagyon káros a spermiumokra és a here-prosztata a leginkább sugárérzékeny szerv a férfiak esetében, egy CT is okoz átmeneti meddőséget, de ilyen soknál hosszútávú veszélyek vannak nem csak a daganatos megbetegedés kialakulására, hanem tartós meddőségre is. Erre most, 4 igazoló, különböző radiológusok és urológusok által készített leletet lesöpörve bele akarta vinni a fiamat egy újabb felesleges CT-be. Ezt csinálta, csinálták mindig. Így lett a fiamnak kb 30 képalkotója. (CT, CTA, PET-CT, DSA, Passage, MR, fluoroszkópia, röntgen – ráadásul ezek 80%-a magánellátásba kényszerülve.) Korábbi radiológusok és belgyógyászok már figyelmeztették, hogy ne menjen bele több CT-be és toxikus gadolínium kontrasztanyagos MR vizsgálatba (amiből már 8 db volt neki). Volt hogy másfél hónap alatt 3 kontrasztanyagos MR készült, mert a jobb kéz nem tudta mit csinál a bal, a fiam pedig túl fiatal volt, hogy átlássa, mindent elkövetett a gyógyulásáért, nem tudta, hogy ezek nem fognak oda tartozni. Apja pedig sosem volt mögötte, hogy vele döntsön és pl megtagadja a vizsgálatot. Utólag megismerve a toxicitást, hogy az agyban, csontban és más szervek szöveteiben felhalmozódik a gadolínium és veszélyességét ma már kiemelik, keservet érzünk ezzel kapcsolatban is, bárcsak akkor tudtuk volna… De visszatérnék az Urológiai Klinikára.
Dr Bánfi nekem mondta, hogy teljesen felesleges megvárnunk, hogy bekerüljünk az ambulanciára, ők is ezt fogják mondani, nincs mit zúzni. Annyi ideje várakoztunk, hogy átcsúsztunk az urológiai ügyeletbe. Ahhoz a Dr Juhász Dániel kezdő szakorvoshoz, aki egyébként végighallgatta Dr Bánfi teátrális beszédét a folyosón. Viszont ekkor az történt, hogy Dr Juhász Dániel az ultrahang vizsgálata után szintén megállapította, hogy Zsoltnak két veseköve és második fokozatú (Grade II) hidronefrózisa van az elzáródástól, és előjegyezte a fiamat 14 nappal későbbi vesekőzúzásra (ESWL).
Azonban fél nap sem telt el, másnap kora reggel felhívta fiamat dr Juhász, hogy „Sajnos az van, hogy kell a CT mindenképpen” – mondta az ötödik igazoló lelet után. Tudták, hogy a fiam nem fogja megcsinálni, bár Dr Juhász úgy vélekedett „23 CT? És? Akkor most lesz egy 24-edik!” – ennyit számít egy fiatal élete. De azt mindenki tudja, hogy az orvosok még egy röntgen mellől is ajtót becsapva futnak ki.
Mint később kiderült, a reggeli referátumon megtorpedózták a fiam előjegyzését – töröltették az ESWL-jét, mert ragaszkodtak a CT-hez. Egyébként Dr Bánfi annyira meg akart szabadulni a fiam esetétől, hogy azt mondta, „dolgozzanak a Győriek”. (7 óra hosszát vártunk előző nap mire sikerült beiratni Zsoltot végre az ESWL listába). Ezzel rákényszerítették Zsoltot, hogy visszamenjen Győrbe. November 16-ra kapott időpontot a vesekőzúzásra, addig még majdnem 10 nap volt és egyébként éppen édesanyám temetésének napja. Szörnyűség volt! Nagyon megszenvedte a halasztást, mert görcsei folyamatosak voltak, a nap 2/3-ában tartottak.
2023. November 16. Győr, Petz Aladár kórház, urológia:
A vesekőzúzást (ESWL) tágult, gyulladt vesén végezték. Az operációnál, mert hogy ez annak számít, nem volt jelen az orvos! (De később a papírt kiküldte Dr Mosonyi Péter egy kolléganőjével az orvosi szobából, ekkor már operatőrként aláírva!) Ezért a technikus és a nővér tanácstalanok voltak, mit tegyenek egy ilyen gyulladt, tágult vesével, amit ultrahanggal láttak, elvégezzék-e a beavatkozást. Végül a kőzúzás mellett döntöttek. A fiam veséje az egyik legnagyobb mennyiséget, 3000-es ütésszámot kapta! Három hét múlva a fiam észrevette, hogy vérvizelése van. Odaadta az edényt, hogy vigyem le a háziorvosához, Dr Reisz Kornéliához, hogy adjon egy beutalót rá, hogy gyorsan le tudjuk adni. Megtagadta a beutalót, azt mondta, majd az asszisztens tesztcsíkkal megnézi. Aki pedig azt állapította meg, hogy „nincs benne vér, picike fehérje, de vér nincs.” A fiam otthon felrobbant a hülyének nézéstől, felöltözött és a már akkor is rossz állapotában maga vitte el a tatabányai Synlab-hoz leadni ugyanezt a vizeletet. A „nincs vér” igazából 3 keresztes vérvizelés és 100-szoros vörösvörtest/látótér volt. Már ekkor elkezdődött az, amiből aztán ahogy a cikk címe is utal rá, egy horrortörténet lett!
Másnap (Dec.12.) pont az Urológiai klinikára ment, vitte a fenti leletet, Dr Horváth András urológus lejegyezte az értéket, de ezen kívül semmit nem kommunikált és antibiotikumot nem adott! Az orvos távozóban még utánunk kiáltott, hogy „Nem jó helyen járnak, én onkológus vagyok”. Mi van? Ez hogy jön ide? – kérdezte tőlem Zsolt. Lehet, hogy onkológus is, de épp a keddenkénti urológiai rendelését tartotta, és fő érdeklődési területének ő maga a vesekövességet írta le. Itt a bizonyíték a SE honlapjáról:
A nemtörődömség következményei rövidesen jelentkeztek.
A vesemedence-gyulladás, a fertőzés elhatalmasodása = Teljes összeomlás!
Állapota egyre gyengült, 2024. február 8-án elöntötte a vér. Előtte 2 nappal bement a tatai ügyeletre, kiterjedt fájdalmaira és rosszullétre panaszkodott de alapvetően alig beszélt, mégis Dr. Barcsik Tibor látta, hogy valami komoly probléma van itt, ezért átküldte a tatabányai kórház ügyeletére, ahol Dr. Lehőcz Irma torokváladékot vett, és sürgősségi vérképet készíttetett, mert a fiam szájában jelentős aftákat látott. Kórokozó baktérium nem tenyészett ki, de semmi nincs ok nélkül, a fiamban ekkor még nem tudatosodott, hogy napokkal korábban nem véletlenül volt kávé színű vizelete (súlyos vérvizelés).
Ezután két nappal, 8-án Zsoltot elöntötte a vér, a vizeletében a megengedett vörösvértest mennyiség több mint ezerszerese volt (!)
Innentől kezdve a fiammal 31-szer mentünk orvosokhoz kórházakba, klinikákra, sürgősségikre, ügyeletekre, kínunkban még nefrológus docens magánrendelésére is, de azt éltük meg, hogy folyamatos vérvizelése és nagyon súlyos vesefájdalma és tünetei ellenére mintha csak náthával lenne ott, nem veszik semmibe, nem adtak antibiotikum kezelést, sem kórházi felvételt és kezelést – utóbbi lett volna az egyetlen lépés, aminek ilyenkor azonnal történnie kellett volna! Egyszerűen nem értettük, hogy mi folyik itt, nem láttuk be, hogy mi lesz ebből így. A fiam megszállottan csináltatta a tatabányai Synlabnál a vizeletvizsgálatokat, mert nem volt orvosi kontrollunk. Ez a „szerencse”, mert rengeteg bizonyító lelete lett, szemben az állami négy-öt lelettel, amelyek nagy része egyébként szintén súlyos bizonyíték mellette.
Két hónapon át tartott a vérvizelése továbbra is több százszoros értékekkel, ami a vesefertőzés kezeletlensége miatt elviselhetetlen kétoldali vesefájdalomhoz vezetett. És ennek ellenére nem volt olyan kórház, amelyik a fiam állapotát és leleteit, végül pedig szeptikus állapotát látva, felvette volna és ellátta volna. Ilyen véletlenül nincs, ez tudatos magatartás-sorozat volt.
Sorra veszem kivastagítva azt a közel 30 alkalmat, ahová együtt mentünk, rendületlenül szinte 3-4 naponta, hogy a fiam valahol végre segítséget kap.
Négy hónap alatt nem volt egyetlen orvos sem, aki a brutális orvosi mulasztás sorozatot megszakította volna, és felírt volna egy kórházi felvételt és infúziós antibiotikum kezelést a fiam elviselhetetlen kétoldali vesefájdalma miatt, ami vesemedence befertőződése, kezeletlen vesemedence-gyulladása miatt volt. Ezt az ámokfutást az orvosok, vagy gyávább megfogalmazás szerint a „rendszer” csinálta velünk, a fiamat, Zsoltot teljesen kicsinálták, de csodák csodájára nem halt bele.
És most nézzük ezeket az intézményeket, ahol állítólag a betegek gyógyításra felesküdött orvosok dolgoznak.
A vesemedence-gyulladás, amit közel 30-szor nem kezeltek: vérmérgezés lett belőle
1/ Február 8., Synlab Tatabánya – A súlyos vesemedence-gyulladás, fertőzés tetőzése:
Február 8-án leadtuk a véres a vizeletet, melynek eredményét úgy kellett telefonon kikérni, szinte alig adták ki, mert olyan brutális, ezerszeres vérvizelés értékeket (2124 illetve 1286 vörösvértest/látótér) jelzett a vizsgálat, amilyennel szinte nem találkoztak, magánbeteg által leadott mintáknál szinte biztosan nem – mert aki ilyen beteg egyből állami kórházi ellátást kap civilizált országokban. A normális tartomány határa 2 vörösvértest látóterenként, a vizsgálat pedig vér+++, proteinuria ++, ketonuria +, leukocyta észteráz + értékeket mutatott. A Synlab az egyetlen megbízható pont volt számunkra, amely rengeteg vizeletvizsgálatot és egyéb labormunkákat végzett nekünk, rengeteg pénzt kellett otthagynunk.
2./ Február 8., Tata, Dr Reisz Kornélia – háziorvos
Február 8-án voltunk a Synlab után az akkori (sajnálatos módon) háziorvosnál, Dr Reisz Kornélia-nál, aki látta és megállapította a fényképen (ugyanezen képek voltak) a nagyfokú vérzés tényét, majd azt mondta (csütörtöki nap volt), hogy ő nem lesz pénteken, hétfőn ha gondoljuk, jöjjünk vissza, az asszisztens „beledugja a vizeletbe a tesztcsíkot!” – Nem írt azonnal sürgősségi beutalót az illetékes urológiára, nem adott beutalót egy egyszerű vizeletvizsgálatra másnapra, se vérképre, se vizelettenyésztésre. Nem ütötte meg az orvosi ingerküszöböt, hogy ömlik a vér egy 30 éves fiatalból, aki úgy érzi szétrepednek a veséi a fájdalomtól – majd amikor ő ráér, akkor egy tesztcsíkkal tesztelik 4 nap múlva azt, amit 1 napon belül kimutat a magánfinanszírozott laboratórium és szemmel láthatóan nagyon sok a vér. És senki ne higgye, hogy másnap telefonáltak, hogy milyen eredmény lett a Synlab-ban. (1000-szeres!) Mert nem.
2./ Február 9. Győri Kórház, Urológiai Ambulancia, Dr Bénes Tamás:
Így háziorvosi beutaló, sürgős javaslat híján, amint megérkezett a fenti Synlab lelet az EESZT-be péntek reggel, egy óra múlva már a győri Petz Aladár Oktatókórházban voltunk. Az EESZT is őrzi, hogy Bénes Tamás urológus megnézte mindkét vizeletleletet, látta az eredményeket, mégsem írta le ezen értékeket, sem a fiam által elmondott súlyos tüneteket (kb 6-7 tünetet is mondott a fiam), pedig Zsolt alig állt a lábán, autóban párnán fekve szállítottuk, verejtékezett, hőemelkedése volt magas pulzusokkal és folyt belőle a vér, mindkét veséje nagyon fájt. A fiamat antibiotikum és kórházi befekvés nélkül hazaküldte, kitalálta hogy ez „átmeneti hematuria”. Mire gondolt, hogy átmeneti? Mikor már decemberben is volt vérzés, az sem átmeneti volt. Most pedig 1000-szerese volt a normálisnak. Mi arra készültünk, hogy felveszik a kórházba ilyen szörnyű lelettel, és összecsomagolva érkeztünk. Kérdezte a fiam lefagyva, hogy „Dehát…még egy vérvételt sem csinál?” Erre megkegyelmező hangon mondta, hogy „jó, legyen, de csak mert kérte, hadd nyugodjon meg!” Majd kiderült, összesen 5 db paramétert nézetett meg, nem a hagyományos minimumnak számító 1-1,5 oldalas vérképet! Szinte lebénultunk Bénes viselkedésétől és attól, hogy hazaküldte a fiamat egy negatív ambuláns lappal.
3./ Február 13. Tatabányai Szent Borbála Kórház – Sürgősségi (SBA)
Készült egy hasi ultrahang. Ezután egy rezidens azt mondta a fiamnak: „Nos, Zsolt, megnéztem a papírjait, mondja meg, hogy mit szeretne tőlünk?”. Ez elképesztő! Fiamat kisebb sokként érte, azt hitte egy kórházban van, orvosokkal, azért jött, hogy megadják a segítséget. Ekkora vérvizelés, fájdalom, objektív leletek mellett a beteg mondja meg, hogy mit csináljanak vele? Nem volt a sürgősségin egy urológus, nefrológus szakorvos, de még csak egy belgyógyászt sem hívtak le hozzá! Nem érezték úgy, hogy a felső határérték 1000-szeres vérvizelési értékével és egyéb paraméterekkel, illetve súlyos állapotában azonnal osztályos felvétel és intravénás kezelés kell? Megjegyzés: Dr Horváth Bálint a fiamat nem vizsgálta, így a „vizsgáló orvos” az ambuláns lap alján hazugság, és Dr Horváth Bálint szintén nem rögzítette, hogy 5 nappal korábban 500-szoros és 1000-szeres húgyúti vérzése volt Zsoltnak, egyéb más pozitív paraméter mellett. (Gondoljuk direkt nem írta le, hiszen akkor nincs mód elektívezni, akkor azonnali betegfelvétel van.), A fájdalmairól, a napi vizeletek számáról nem is beszélve, ami meghaladta a 18-20-at, hasmenése pedig napi 5-8-at, egy összeomló akut állapot volt már ekkor! Nem elektív, úristen, hová kerültünk!!!
Dr Horváth Bálint általános orvos elektivezgetik. És ellátás nélkül elküldi a fiamat! Találkoztunk vele többször is, mármint úgy, hogy mint elment a fiam mellett. Zsolt szerint, aki látta viselkedését, ilyen embereknek tilos lenne dolgozni sürgősségi osztályokon. Nem tudtuk, hogyan tovább, becsomagolva jöttünk ide is és mi lett belőle?
4./ Február 15. Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika – Dr Weigert Tamás:
Úgy döntöttünk, hogy felutazunk az ellátás reményében a bp-i Urológiai Klinikára. 5 óra várakozás után Dr Weigert Tamás rezidens/ügyeletes vizsgálta. Elfordította a fejét, amikor a fiam a cola színű vizeletek fényképét meg akarta mutatni – és azért mutatta, mert már úgy érezte, hogy neki kell bizonygatnia, hogy mekkora baj van. A leleteket nem, a tüneteket viszont ő legalább leírta. Saját véleménye viszont nem volt. Azt írta, hogy: „Amennyiben panaszok nem szűnnek, vagy fokozódnak, haladéktalanul jelentkezzen sürgősségi osztályon!” – Ezzel az a baj, hogy az első mondata ugyanakkor ez volt: „Elmondása szerint sürgősségi osztály látta” – ezzel kezdte a fiam, hogy onnan jött ide. És akkor ezt nyújtja egy Urológiai klinika?!!
5. / Február 16. és Február 21. – tatabányai Szent Borbála Kórház Nefrológia – Dr Nagy Lajos
Dr. Nagy Lajos megnézte a leleteket, majd azt mondta: „Biztosan a gerince fáj… Szerintem a gerince fáj ott, ahol mutatja.” – mire a fiam megszólalt, hogy „A gerincem? Ezek a véseim, a veséim fájnak, súlyos vérvizelés van mellé”. Az orvos ezután nem írta le a 1000-szeres vérvizelés értékeket. A fiam a második (21-ei) alkalommal rékérdezett, hogy miért nem írta le a súlyos leleteket? Képzeljék el, Dr. Nagy Lajos azt mondta, hogy „Azért, mert nincs jelentőségük!” Hihetetlen volt! Ezerszeres vérvizelés értékeknek és Cola-színű vizeletnek nincs jelentősége extrém vesefájdalom társtüneteiként. Ezután kiválasztotta a 2 súlyos lelet mellett készült 3. leletet, ami épp nem tartalmazott vért, lekukocita észterázt, fehérjét, „csak” magas 130 kristályt/látótér és így kiállíthatott egy olyan leletet, hogy Zsoltnak se vérvizelése, se leukocyturiája nincs, így nincs akut, azonnali beavatkozást igénylő állapota se! – Az okot ráfogta a kristályürítésre, és Zsolt ezzel lett magára hagyva ismét.
Ennek ellenére szörnyű állapotában Február 21-én Zsolt ismét megkereste Nagy Lajost, aki rákérdezett , hogy megvan-e az általunk magán úton készíttetett vizelettenyésztés eredménye. A fiam közölte: „Hiszen Ön tudja, mert belépett az EESZT-mbe és látom, hogy ott van a lelet a kezében.” Ekkor én megjegyeztem, hogy „a fiam EESZT-je zárolt, csak a háziorvosa léphet be, tehát Ön belépett a fiam EESZT-jébe, ami az Digitális Önrendelkezés megsértése miatt teljesen törvénysértő volt.” Az orvos elvörösödött. Felírt egy saját beutalót mezei vizeletvizsgálatra, és távoztunk.
Nagy Lajos nem volt hajlandó két találkozó alatt sem ledokumentálni és felismerni, hogy a fiam állapota akut, azonnali ellátást igényel, empirikus intravénás antibiotikumok adásával – ahogy később egy orvos mondta ezt nekünk, harmadik generációs cephalosporin antibiotikummal általában, mert „felszálló fertőzéskor ez a gyors teendő” – hozzáteszem, aki mondta, az sem tette meg ezt! Őrület! Mindenki tudja, hogy a vesefertőzés milyen veszélyes, csírájában kell kezelni és elfojtani – márpedig egy vesekőzúzás után, ahol a beteg két hétig a jobb oldali vese részleges elzáródásával, vizeletpangással, vesetágulattal élt, majd a kövek összegyűltek a hólyagszájadékban (amit Dr Horváth már decemberben észlelt az urológiai klinika ultrahangján), a felszálló fertőzés esélye óriási! De ezt az orvosnak kell tudnia, mi ezüst tálcán vittünk oda temérdek magánúton csináltatott, alarm értékeket mutató vizeletleletet! De nem tettek semmit!
6./ Február 26-án Zsolt megcsináltatta Nagy Lajos alap vizeletvizsgálatát. Az eredmény?
3 keresztes vérvizelés és az üledékben „zsúfolt vörösvértest/látótér” vagyis maximális értéken a vérvizelés, de kristály sehol a vizeletben – amire Dr Nagy Lajos rá akarta fogni fiam aránytalanul súlyos állapotát- Jókorát tévedett a gerinc diagnózissal (bár sejtjük, szándékos „verbális játszma” volt, mint az EESZT-ből kiszedett magánvizsgálat leletével is) és a kristályokra fogott ambuláns véleményével. Az eredmény és történtek után a fiam már nem ment vissza többé ehhez az orvoshoz. Közben a kezeletlen vesemedence-gyulladás, vesemedence-fertőzés nem állt meg, dolgozott tovább háborítatlanul.
7./ Február 22. – Kétségbeesetten még magánrendelésre is bejelentkeztünk, mert sehol nem látták el Zsoltot.
Febr. 22-én hívtak vissza, hogy van egy hely az I. számú Belgyógyászati és Onkológiai Klinika nefrológus és hipertonológia docenséhez, Dr. Barna István magánrendelésére. Elementünk, megnézte a papírokat és a fiamat. Diagnózis: Toxikus nephropáthia , Acut GN (akut glomerulonefritisz – szerk)? Urológiai fertőzés eredet és fogászati problémák tisztázása, kezelése javasolt .
Az orvos elmondta, reméli, hogy nem tér vissza a súlyos vérvizelés. Visszatért. 4, majd 5 nap múlva is.
8./ Február 24. Tata ügyelet – Árpád-házi Szent Erzsébet rendelőintézet
Két nappal ezután a fiamnak be kellett mennie az ügyeletre az állapota miatt, tovább romlott, tarthatatlan volt, csak senki nem akarta észrevenni EDDIG. Itt az ügyeletes orvos, Dr Jordán Gyula volt, a későbbi háziorvosa, aki 3 kereszt gennyet talált az ott elvégezhető tesztben és „Azonnali nefrológiai kivizsgálás javasolt !!!” szöveggel beutalta az I. számú Belgyógyászati és Onkológiai Klinikra nefrológiájára, mert látta, hogy nagy a baj – éppen oda, ahol Dr Barna István dolgozott.
Február 26 után (fentebb), Február 27-én, Dr Barna István rendelése után csupán 5 nappal, ismét kibuggyant a vérvizelés, az alábbi súlyos eredménnyel:
Több százszoros vérvizelési érték (651 VVT/látótér), 3 keresztes vérzés. A fiam úgy döntött, mivel szinte most volt Dr Barna Istvánnál, megkérdezi emailben, hogy „most akkor hogyan tovább? Mi a következő lépés?” Azt remélte, hogy azonnal behívja a klinikára, és most már épp elég objektív bizonyíték után, azonnal fel is veszi. Válasz sem akkor, sem az azóta eltelt 2 év alatt nem érkezett! Egy 30 éves ember, aki nincs egy hete, hogy kifizetett 40 ezer forintból már nem érdemelt meg egy választ az akut állapotú fiam. Hol az orvosi felelősség és eskü?
9/ Február 29. Semmelweis I. sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinika
A fiam rohant Jordán doktor sürgősségi beutalójával az I. Belgyógyászati Klinika nefrológiai ambulanciájára, hogy felvegyék. Dr Ledó Nóra nefrológus ambulánsan „felvette”. Majd annak ellenére, hogy Zsolt közölte vele, hogy 6. napja szed antibiotikumot, Supraxot (Cefixime), nem érdekelte, szedése ellenére utasította fiamat tenyésztéshez vizeletminta leadására (durva szakmai hiba). Természetesen így a baktériumtenyésztés negatív lett. Ezért a fiamnak nem adott antibiotikumot, és kijelentésszerűen beírta az EESZT-jébe, hogy „uroinfekció nincs, antibiotikum adása nem indokolt”. Pedig hozott – 2 napos – leletén 650 vörösvértest/látótér szintű vérvizelés, fehérjevizelés volt, az általa készítetten pedig „sok baktérium/látótér” – az antibiotikum szedés ellenére. Emellett a klinikai tünetek: elviselhetetlen vesefájdalom, csupán éjszaka 9-10 vizelet, hányinger, napi 5-6 hasmenés. Ezek ellenére Ledó Nóra nem vette fel a fiamat kórházi kezelésre és nem adott IV antibiotikumot, pedig ilyen urológiai-nefrológiai állapottal napokon belül kórházban kezelnek mindenkit, minden civilizált országban – ez meg a főváros I. számú Belgyógyászati Klinikája!
10./ Március 7. Ismét Semmelweis I.sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinika:
Konzultáció dr. Ledó Nóra nefrológussal, vizeletvizsgálat, mellkas röntgen. A kórházba nem vette fel Zsoltot még most sem, pedig a fiam azt ismételgette, „De én akut állapotban vagyok, tudom milyen amikor nagy baj van és amikor nincs, ez egy nagyon súlyos akut állapot!” Nem érdekelte. Pedig most már „baktériumok: zsúfolva/látótér” volt az eredmény, vagyis maximális baktériumvizelés. Úgy hogy csupán egy-két napja fejezte be az ügyeleten felírt Suprax antibiotikumot. Csoda, hogy a baktérium bejelzett, ráadásul ennyire, mert az antibiotikum teljesen „meghamisítja” a sima vizeletvizsgálatot is, ezért írnak elő 4-8 nap szünetet orvosok újabb tenyésztések előtt – van olyan antibiotikum, amelyik 15-6 nap után ürül csak ki az ember szervezetéből teljesen… (pl. azitromicin)
11./ Március 13. Újra Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinika: Dr Ledó Nóra
A fiam látta, hogy reggel az EESZT-be bejegyezte Ledó Nóra, hogy nincs nefrológiai teendő, a továbbiakban keresse fel háziorvosát, akinél 3-4 havonta csináltasson vizelet és vérvizsgálatot. Mintha a fiamnál minden rendben lett volna! Pedig ekkor már több mint 1 hónapja szenvedett kezeletlenül, nézni alig lehetett: Éjjelente 8-10 vizelet, délelőtt 5-6 hasmenés, 0-24 kétoldali elviselhetetlen vesefájdalom, hőemelkedések, hányinger, gyomortáji fájdalom, nagyon magas pulzus. (Súlyos vesemedence-gyulladás tünetei!) Éppen amikor a fenti sorokat Dr Ledó beírta az EESZT-be és lezártnak tekintette Zsolt esetét, visszatért a vérvizelés!
Rohantunk Budapestre a vizeletmintával, leadni a Semmelweis laborba. Az eredmény sokkoló lett:
A vizeletet Dr Ledó Nóra eredetileg a portára (!) akarta velünk leadatni! Nem tudom, hallott-e már valaki ilyet?! Persze a laborba vittük és megvártuk míg adminisztrálják, hogy biztos ne történjen olyan véletlen, hogy eltűnik. Ezután siettünk magánúton (abszurdum) szívultrahangra, ahol 29 ezer forintot fizettünk ki a cégnek, mert Dr. Ledó azt mondta a komoly baloldali mellkasi-szívtáji és lapockatáji-háti fájdalommal küzdő fiamnak – ami tünetek egyszerre jelentek meg a vérvizeléssel, vesefájdalommal, magas pulzussal – hogy „Nem tudom elintézni, a klinikán 4-5 hetet kell várni egy szív ultrahangra”. Teljesen gúnyt űzött az orvosnő a fiam súlyos állapotából. Ekkor be kellett volna menni az igazgatóhoz, hogy egy SOTE Belklinika hogyan teheti ezt meg akut betegekkel? Talán ha felvette volna a borzalmas állapotú fiamat a kórházba, egy napon belül is megtörténhetett volna TB-finanszírozottan. Visszatérve az eredményre, a vizelet 10 pozitív eltérést mutatott, mivel nehéz lehet az apróbetűket olvasni, az alábbiakban leírva is közlöm:
– 2 keresztes fehérjevizelést
– 3 keresztes vérvizelést
– vörösvértestek zsúfolva/látótér! (egy másik ottani nefrológus azt mondta, 10-15 vvt/látótér értékekkel találkozik a napi gyakorlatban – Zsoltnak 100 és 1000-szerese volt ennek, ismét!)
– fehérvérsejt (genny) 10/látótér (ref. érték: 2) – ezúttal már genny is volt a vizeletben, amit a doktornő gátlástalanul letagadott nekem
– baktériumok sok/látótér
– Calcium-oxalát kristályok sok/látótér.
– Albumin a vizeletben több mint 3-szorosa
– Összfehérje a vizeletben több mint 7-szerese (a vese átengedi a fehérjét!)
– Kreatinin a vizeletben 3-szorosa a normális értékek felső határának.
A fiam már nagyon-nagyon rosszul volt, 6 hete volt kezeletlenül – és nem vette fel ez az általam orvosnak nem tekinthető nő kórházba kezelésre! Előtte két nappal, 2024. március 11-én telefonon kérte a fiam Dr Ledó Nórát, hogy mivel nagyon rosszul van már, súlyos fájdalmai vannak, hogy vegyék fel a kórházba, hogy ki tudják vizsgálni és kezeljék végre. Ledó Nóra azt felelte, „akkor menjen el a sürgősségire, már mondtam 2 hete is”…”nem tudnám beadni az igazgatónak, nem venné fel, nem vennénk fel!” – a fiam teljesen lefagyott, nem tudta mit tegyen, hová mehetne még, mit csináljon…
Visszatérve a mintákra, párhuzamosan leadtunk egy mintát a Synlab-hoz is, kvantifikálja az eredményt ellentétben más leletekkel. Szintén alarm eredmény!
12./ Március 14. Ismét Semmelweis Egyetem I.sz. Belgyógyászati és Onkológiai Klinika: Ismét Dr Ledó Nóra
Csütörtöki nap, Dr Ledó Nóra hivatalos rendelési ideje a Semmelweis I. Belgyógyászati Klinikán. A friss, ijesztő eredménnyel és állapottal, a váróban álltunk Zsolttal, amikor Ledó Nóra ajtót nyitott és a következőt mondta:„Ez…ez rémisztő, hogy csak úgy megjelennek itt…”, mire a fiam mondta, hogy a leleteredménye a rémisztő és az amilyen állapotban van. Zsolt megkérdezte, „miért viselkedik ilyen agresszíven?” – „Azért, mert ma még nem ettem, azért.” – mondta. A fiam hozzátette, „Másból meg folyik a vér és napok óta nem evett!” – majd Dr Ledó visszalépett az orvosi szobába és ránkcsapta az ajtót. Erre az egészre aztán nem számítottunk, különönösen a fiam ekkor már hetek óta tartó kínzása (kezeletlensége) és friss leleteredményei tükrében, meg azért sem, mert rendelési idő volt, ez pedig egy kórház, ami Ledó Nóra munkahelye, akihez visszajáró betegnek számított a fiam – akit már rég fel kellett volna vennie. Ehelyett hetek óta nem csináltak semmit vele, és focilabdaként rugdosták 3 megye között.
Valójában az orvosnak örülnie kellett volna, hogy a beteget felhozták Budapestre, és neki csak azonnali betegszállítással el kell helyeztetnie egy kórteremben és megkezdeni az azonnali kezelését. De Ledó Nóra nem így gondolta, továbbra is megtagadta a kórházi felvételt. Az esetről ekkor már hangfelvétel készült, ami igazolja a fent leírtakat, mert már tarthatatlan volt, amit velünk, elsősorban a fiammal csinált. A hangfelvételen hallatszik, ahogy szegény fiam mondja, „Hány pozitív laborleletet hozzak még, hogy komolyan vegyék?” – „Mi komolyan vesszük”, mondta hetykén Ledó Nóra, majd pár perccel később már arról beszélt, hogy „Nyugodtan el lehet menni innen, ha nem tetszik valami, lehet keresni másik kórházat.” – Mondta ezt úgy, hogy az élete az objektív eredmények alapján is veszélyben volt. Zsolt szervezete az összeomlás alatt volt, de ő nagy küzdő és tűrte, ami nagy baj utólag nézve. És az is nagy baj, hogy én mint anya aki mindenhová elkísértem a fiamat, hagytam ezt. Neki kellett volna már mennem – azt érdemelte volna.
Az EESZT-be 13-án reggel beírt állításának ellentmondóan, miszerint ha visszatér a vérvizelés urológiai rekonzílium szükséges, ilyen nem történt, kiderült úgy gondolta ezt, hogy mi kérjünk elektív időpontot az urológiára és mi konzultáljunk az ottani urológussal, valamikor, majd… Ekkor már nem tudtuk eldönteni, hogy egy ennyire gonosz ember áll velünk szemben, vagy csak mi belőlünk próbál teljesen hülyét csinálni látva kiszolgáltatottságunkat, de utólag nézve, brutális, hogy meddig hagytuk, hogy ezt tegye velünk, és ezzel megássa Zsolt sírját!
Március 14-én kiállított közben egy olyan leletet, ahol a 10 pozitív, köztük súlyos nefrológiai paraméterekből, kiválasztott mindössze 2-t, a „vvt zsúfolva/látótér” és a „sok kristály” megállapításokat, a maradék 8-ról (például 7-szeres fehérjevizelés, gennyvizelés, baktériumvizelés) pedig nem írt semmit. Több liter víz fogyasztásáról írt, éjszaka is javasolva (miközben a fiamtól tudta, hogy éjszaka 9-10 vizelete van, vagyis így sem tud aludni, óránként felébred emiatt és a fájdalom miatt), továbbá „kezelése” a fiam számára közel 1,5 hónap kezeletlenség után, hogy kerülje a spenótot, rebarbarát, málnát, csokoládét, c-vitamint. És felháborodott, hogy személyesen felmentünk a súlyos leleteredmény után másnap 14-én, egy három napos ünnep előtt és nem telefonon akartuk letudni a fiam állapotát.
Ugyanis mint kiderült, esze ágában sem volt kórházba felvenni és azonnal kezelni a fiamat. Zsolt összeomló állapotát a fent írtakkal, mint pl a c-vitamin és kóla kerülése szándékozta kezelni. Megállapította, hogy a nagyfokú vérzés vagy a vesemedencéből vagy a húgyutakból származik, majd ezzel rendezettnek tekintett mindent.
Szinte sokkolt minket ez az egész. Az alább látható a március 13-ai, 14-ei beírás illetve hogy már február 29-én sürgősségi (egyébként három felkiáltójeles) beutalóval érkeztünk vérvizelés miatt, úgy hogy akkor már 3 hete tartott Zsolt súlyos állapota. Ekkor pedig már március közepét írtuk. Nem tudtuk, mit tegyünk. Ma már tudjuk, ezen a ponton volt az utolsó esélyünk, hogy a karhatalmat, rendőrséget kihívjuk és érvényesítsük a fiam betegjogait, mint az egészséghez való jogát, biztosított betegként az ellátáshoz való jogát. De akkor nem ezt tettük és nem sikerült megmenteni a fiamat a pokoli következményektől, ami ezután következett.
13./ Március 16 – Tatai Ügyelet – Könyörgés antibiotikumért a kezeletlen vesemedence-gyulladásra
Bent voltunk hetek óta az ország fővárosának I. számú Belgyógyászati Klinikáján, Nefrológiáján és végig súlyos állapotban kezeletlenül hagyták a fiamat. Egy ámokfutás volt, amit velünk csináltatott Ledó Nóra, hogy a fiam kezelést kapjon. Ismét a helyi ügyeletre mentünk. Ennek ambuláns lapja rögzíti is, hogy a fiam már szinte könyörög kiszolgáltatottan a segítségért.
14./ Március 18. Petz Aladár Oktatókórház: 10 pozitív eltérés vizeletben = Sine Morbo
Mivel Ledó Nóra megtagadta a kezelést, visszatértünk a győri urológiára, ahol kezdtük másfél hónapja. Borzalmas „ötlet” volt. Itt a konzultáción kifogtuk ugyanazt a Dr. Bénes Tamást, aki súlyos vérvizeléssel és az akut állapottal 2024. február 9-én „kitette” a kórházból a fiamat. Ezúttal is ez történt, most így: a 10 pozitív értéket és veseelégtelenségi adatokat mutató leletre azt a hamis állítást merte tenni, hogy „Legutóbb hozott vizelet lelet negatív”. Így már leírhatta a Sine Morbo (=betegség nélküli) orvosi diagnózist a fiam ambuláns lapjára. Miközben mint fentebb csatoltuk, szinte nem volt negatív sor az adott vizeletleletben, és 13-a óta más vizeletvizsgálat nem készült, tehát azt minősítette Sine Morbo-nak. És küldte el ismét a fiamat, aki táskákkal érkezett kórházba, biztosak voltunk benne, hogy felveszik.
15/ Március 26. Szájsebészeti Klinika
Mivel Zsoltnak párhuzamosan zajlott az állcsontfájdalmai miatt feleslegesen kihúzott fogakkal való kálváriája (amiről Zsolt krónikus bartonellózis fertőzése, tünetei, kezelése kapcsán írtunk), járt a Semmelweis Egyetem Szájsebészeti részlegén is. Itt Professzor Dr. Szabó György tudott a fiam súlyos vérvizeléséről és tüneteiről és nem értette mi folyik a fiam körül, miért nem csinál semmit a belgyógyászat, miért nem veszik fel, miért nem csinálnak hemokulturát (vérbe került kórokozó gyanú/vérmérgezés gyanú esetére). Én kínomban már a professzorhoz fordultam segítségért, a hemokultura elvégzéséért. Ő ekkor, március 26-án, hívta fel először dr Ledó Nórát, hogy ellátás kellene a fiamnak, külön megemlítve a hemokultura elvégzését, de Ledó Nóra azt a professzornak is megtagadta.
16./ Március 27. Tatabányai Szent Borbála Kórház, Urológia: Dr Csiki Csaba, majd SBO
Dr Csiki Csaba Ciprofloxacin antibiotikumot és CT urográfiát írt elő előjegyzéssel, azonnali kórházi felvételt nem. Külön megemlíteném, hogy a fiam ekkorra már – közel 2 hónap kezeletlenség után – olyan állapotban volt, hogy azt mondta a rendelés elején, hogy „úgy érzem, szepszist fogok kapni”.Az orvosnak kikerekedett a szeme, nem akarta elhinni, majd Zsolt elmondta mi történik körülötte 2 hónapja, aki ennek ellenére mégsem vette fel kórházi, intravénás kezelésre. És aznap este a fiam belázasodott, hidegrázása és ismét véres vizelete lett, nagyon magas pulzussal! Bementünk a tatabányai kórház sürgősségijére, ahol elmondtuk – én és a fiam is – hogy mi folyik vele 2 hónapja, és milyen tünetei vannak. Minden előzményt is. Ebből tudnia kellett volna annak, aki az ablaknál volt, hogy vérmérgezés gyanús beteg érkezett és elrendelni az azonnali kivizsgálását. Ehhez képest Zsoltot visszahívták az ablak mögé, hogy mondja el ugyanazt amit 5 perce, most egy másik nőnek. A fiam megint elmondott mindent, miközben mértek egy lázat és pulzust nála.
Ezután azt mondták üljön le a váróban. Az idő telt, nem történt semmi, nagyon szenvedett, míg kb 1 óra elteltével megkérdezte tőle egy nővér, „magát még senki nem látta?” – Nem – mondta a fiam. Eltelt pár perc, Zsolt felállt és az arra jövő férfi kollégának mondta, hogy „nem akar szepszist kapni, nagyon rosszul van!”. Ez a férfi kolléga, akiről kiderült hogy a tatabányai mentőállomás vezetője, odamondta egy kolléganőnek ezt, aki gúnyosan kvázi kinevette ezt, majd flegmán mondta a fiamnak, „jöjjön be ide.” Ami egy orvosi vizsgáló volt, de mint kiderült, amit akkor még Zsolt nem tudott, ez csak egy mentőápoló nő volt, orvos még mindig nem látta. Normális egészségügyi dolgozó helyett olyanokat mondott a fiamnak, hogy „Nyugodjon le, ne rázza a lábát, ne idegeskedjen…” „De nem érdekelnek a leletek, nem érdekel semmi csak az, hogy mit mondtak az orvosok.” Na most gondolhatja mindenki, hogy ilyen szeptikus/preszeptikus állapotban mennyire van türelme egy betegnek az ilyen játszmákhoz… Zsoltnál betelt a pohár, látta, hogy egyedül az ő neve mellett volt üres a „triázs” kijelző, semmit nem tudnak az előzményeiről, amit elmondott, vagy az EESZT-ből. Miközben az egész csapat messengerezett a pulton és üldögéltek a pultban – mint akiknek semmi dolguk nincs. Ekkor mondta hangosan a fiam, hogy elég volt a szórakozásból, nem fogják itt megölni azzal hogy nem csinálnak semmit, nyissák ki az ajtót – és kiment. A folyosón pedig kiabálva mondta, hogy mindenki hallja, hogy 2 hónapja jár több mint százszoros, ezerszeres vérvizeléssel, vesefájdalommal kórházról kórházra, már lázasan, hidegrázással és „itt hagyják megdögleni”. Valami ilyesmit mondott, majd mondta, hogy menjünk el innen.
17./ Március 28. Szájsebészeti klinika. Vérmérgezéses állapotban.
Ismételt hemokultúra, Prof. Dr. Szabó György irányításával, de szabálytalanul, csak 1 karból. Mivel sürgősségi után itthon már 39 fokos láza volt, a vérnyomása pedig zuhant lefelé, bevette az aznap felírt és általam sajnos kiváltott ciprofloxacint – az életéért, de élete egyik legsúlyosabb döntése volt. A fiam hallott róla, hogy ez egy nagyon veszélyes gyógyszer, egy évvel korábban is akarták neki felírni, de megtagadta. Sajnos korábban nem ismerte, ezért 21-22 évesen féltucat dobozzal is beszedte, amit felírtak neki, akkor még megúszta, legalább is látható tünetek nélkül. Most azt érezte az élete a tét. Éjjelre már folyamatos hasmenése lett, újra véres vizelete, és a pulzusa 130-160 között volt folyamatosan.
Alig tudtunk hajnalban elindulni, a lábán alig állt már. A professzor azzal fogadott reggel 8-kor, hogy: „Nem akarok involválódni a fia ügyébe.” Mire én: „Nem teheti meg, mert a fiamon tegnap este kitört a szepszis. Bezárta az ajtót, és kb. 1 óra elteltével kiszólt, hogy menjünk fel az emeletre hemokultúra-vételre.” Tulajdonképpen neki mentőt kellett volna hívni és átküldeni vele a fiamat a Belgyógyászati Klinikára. De ezt nem tette meg, viszont ismételten felhívta Dr Ledót, látva a fiam állapotát és a fiam kórházi felvétele ügyében akart vele beszélni, amit a Ledó Nóra ismét megtagadott!
Ezután az I. számú Belgyógyászati klinikára a fiam mindenképp át akart menni, hiszen ott volt gyakorlatilag vérmérgezéses állapotban egy folyosón és senkit nem érdekelt a továbbiakban. Akkor tudtuk meg, hogy Dr. Ledó Nóra szabadságon van. A recepciós hölgy, amikor meglátta a fiamat, azonnal rohant, „úristen” felkiáltással, hogy hogy néz ki a fiam, egymás után hívta fel az orvosokat. Nagyobb felelősségérzete volt, mint az összes orvosnak együttvéve. Végül egyik kollégája Dr Svébis Márk fogadta a fiamat. Azonnal láttuk, hogy nem érti, mi történt itt, hogy történhetett meg, hogy hosszú hetek óta ide jár, ilyen szörnyű leletei és állapota van és nem kezelte a kolléganője, sőt még aznap is távolból elutasította a kórházi felvételt…Mégis Svébis Márk is képes volt elküldeni területileg illetékes sürgősségire hivatkozva a 4 napos húsvéti ünnep előtt a szeptikus állapotban levő fiamat!!! „Felszálló uroinfekció!”- ami már valójában februárban „felszállt a vesékbe… Miért nem tette meg ő? A szakklinika orvosa? Munkaidő volt! Azonnali labor, vizeletvizsgálat helyett elküldte, így nem készültek laboreredmények a szeptikus állapotú fiamnál! (Ez nem véletlen ám.) Mit műveltek velünk, csak azért, hogy ne derüljön ki, Ledó Nóra hetek óta nem kezel egy akut állapotú beteget?
18./ Április 1. Győr, Petz Aladár Oktatókórház, Sürgősségi részleg:
Svébis Márk beutalója alapján érkeztünk. Kilenc órát várakoztatták a fiamat, minket, Svébis Márk kéréseit, utasításait meg sem említették, az abban foglalt sürgős teendőket szándékosan figyelmen kívül hagyták. A fiamat egy undorító hazug negatív ambuláns lelettel győri kórházból egymás után harmadjára is elküldték!!! De a vizeletvizsgálat leletét úgy csinálták, hogy abból éppen vizeletvér vizsgálata és eredménye hiányzott. Milyen érdekedes! Megvárták az éjfélt, délután 3 óta ott tartózkodó és összerogyó betegnél, mindenki már hazament, ilyen pszichológiai játék után már ki lehetett tenni a fiamat is.
19. / Április 9. Tatabánya, Szent Borbála Kórház Urológia – Dr Csiki Csaba megtagadja a fiam veséinek kezelését, miután a megindokolhatatlanul kiválasztott Ciprofloxacinnal megnyomorította
Dr. Csiki Csaba felkeresése a Ciprofloxacin mérgezés miatt. Nem írt fel új antibiotikumot a Fluorokinolon-mérgezést okozó Ciprofloxacin helyett a vesefertőzésre tul.képp. szeptikus állapotra, pedig az achilles-szalagok és izmok gyulladása miatt lábán már csak bicegni tudó fiam, akinek ekkor már égett a teste is (neuropátia) szinte könyörgött, hogy a veséje nem maradhat kezeletlenül, „szétszakad a fájdalomtól mindkét vesém” – mondta és kórházi kezelést szeretett volna.
Én nem írok fel már semmit – közölte ridegen és megvonta vállát. Tanúja voltam mindennek. Mindent kikapcsoltak, a lámpát leoltották, de előtte még, hogy be se jussunk, az ajtót az asszisztens ráhúzta a lábamra, azt mondta, ide nem jöhetnek be. Az orvosi kezelés megtagadása miatt akár rendőrt is hívhattunk volna, sajnos nem tettük meg. Jelenleg nincs pénzünk a perre, hogy Csiki Csaba kinyírta a fiamat a szabályellenesen felírt Ciprofloxacinnal és hogy aznap délelőtt vagy legkésőbb ekkor nem vette fel kórházi kezelésre a fiamat. A fluorkinolon-toxicitástól egy éven át égett a fiam teste tetőtől talpig, olyan volt mintha felgyújtották volna (perifériás neuropátia), és még mellé a világ egyik legszörnyűbb állapota, akathisiaja lett (folyamatos belső kényszer mozgásra, elviselhetetlen, gyakran napi 15-20 ezer lépést tett meg a lakásban, rengetegen öngyilkosok lesznek ettől) – végül 1 év múlva csoda folytán elmúlt. Folyamatos tinnitusa (fülcsengés), rettenetes insomniája (alábbi képen látható), testszerte nagyon erős szalag- és izomfájdalmai vannak, lábát, térdét alig tudja használni. Lenyomorították!
A teljes perifériás és centrális idegrendszerét kinyírta Zsoltnak ez a méreg, amin már 6 FDA „black box warning” van, csak élet-halál helyzetben használható, akkor is csak akkor, ha nincs helyette más alternatíva a betegnek. Erről külön cikkben fogunk még írni, mert a fiamat ez tette tönkre párhuzamosan, ezért nem tudott 32-edszer is kórházba menni már. Az NNGYK-nak (korábban: OGYÉI) azonnal bejelentette a súlyos orvosi hibát a fiam, amit vissza is igazoltak.
20./ Április 10. Budapest, Foghúzás – Nagyon beteg döntés volt, szegény fiam
Ebben az otthagyott állapotban, még fogorvosi rendelő, foghúzás, a hónapok óta fennálló szájüregi problémák megoldása céljából. Amiről kiderült utólag, semmi köze nem volt az egészséges fogakhoz – mély, állcsontfájdalmak, kivizsgálatlanul. Szegény fiam. Mai napig úgy fáj az állcsontja, mintha satuba lenne fogva, vagy egy csavarhúzó lenne beleállítva, azt mondja, ilyen érzés.
21./ Április 18. Budapest, Dunapart Medical magánredenlő: Dr Böethe Tamás urológus
A fiam kétségbeesésében már nem tudta, hová menjen, ennyi kórház, klinika után, amelyek legyilkolták, próbálta menteni a veséit. Urológusi konzultáció. Ők maguk fogalmaztak telefonban úgy a fiamnak, hogy „akkor Ön félúton van az intenzív ellátás és egy magánrendelés között, háát… na jó, jöjjön!” Ezt az állatságot okozták nekünk, nem tudtunk, hová menni, kerestük, van-e magánrendelő, ahol lefolyatnak intravénás antibiotikumokat, de ez nem Amerika. Az urológiai semmitmondó volt. Dr. Beöthe Tamás nem vizsgálta meg a fiamat, a lapjait sem nézte meg, (előre tájékoztatták már az urológiai klinikáról), úgy fogalmazott leletén, amit nem is akart írni, csak kérésre, hogy „mellesleg vannak urológiai tünetek is„, palástolva a látottakat, a kollégái ámokfutását. A durva vizelet leletek és a fiam tünetei alapján azonban közölte, hogy „a fiam szervezete összeomlóban van, „a maga szervezete összeomlás alatt van ez nem kérdés… hát igen, óriási a baj!”. Maga részéről az urológusi teendőket kerülte, látva, hogy a kollégái mit műveltek.
22./ Április 22. I. sz. Belgyógyászati Klinika: Dr Takács István igazgató szembesítése a klinikáján történtekkel
A fiam szeptikus állapota után, a Ciprofloxacin-mérgezés viselhetetlen teljes testi égésével és vesefájdalommal sajnos már későn, de megkerestük prof. Takács István klinika igazgatót. Elmondtuk személyesen, hogy több mint 50 napja Dr. Ledó Nóra kezeletlenül hagyja a fiam vesefertőzését. Elkérte a leleteket, és közölte, hogy „ezek nagyon súlyos leletek, durva nagyon.” A fiam 4 mondatot tudott mondani. A prof. felemelte a mobilját, és beleszólt: „123-as ágy Viczena Zsolt.” A fiam mondta, hogy neki másnap szájüregi beavatkozása van, meg 3 hete ég a teste, és alig tud menni a Ciprofloxacin-mérgezés miatt, ezért most el kell mennie, de majd visszajön. Prof. Takács István közölte:” Itt én vagyok az igazgató”. A fiam úgy döntött ki kell bírni égő testtel is, a veséit meg kell menteni, befeküdt! Este 11-kor azonban elhagyta a klinikát: mert ahelyett, amire számított, hogy közel 60 nap után, igazgatói szembesülés után, azonnal rohannak köré orvosok és megkezdik intravénás és más kezelését, nem-történt-semmi. A megbízott új főorvosnő, azt mondta: „Dr Tőke Judit vagyok. Ooott vaaann kiiinnn egy mérleeeg. Méérlegeljen lee!” – ennyit és így. Később levettek vért, vizeletet. Gyógyszert, azonnali iv. antibiotikumot nem kapott! Senki nem rohant még ekkor sem hozzá!
A vérképét egy másik személy címére küldték. Egy klinika ekkora hibát el nem követhet!
A vizeletnél szólt a fiam, hogy rossz a TAJ szám. Nem javították ki, így a labor a vizelet leletet értékelhetetlennek minősítette. Utána újra kellett leadnia – azt pedig nem címkézték fel, így a labor „nem azonosítható” mintaként eredmény nélküliként töltötte fel!
Öt óra hossza alatt egy SOTE klinika nem tudott egy vérkép és vizelet leletet prezentálni. Hogy lehet két ekkora hiba? Netán olyan súlyos értékei voltak a fiamnak, hogy el kellett tüntetni? Testhőmérsékletét 80 nap után is 37.4-nek mérték, majd a leletben ki volt húzva. Megállapítottuk, hogy innen el kell menni! Ahogy Ledó Nóra többször felajánlotta a fiamnak, keressen nyugodtan más helyet. Ennek igazolását írja le a 24. orvoslátogatásunk.
23./ Május 03. Tatai Árpád-házi Szent Erzsébet rendelőintézet, Kardiológia szakrendelés
Új háziorvosunk, Dr Jordán Gyula rögtön beutalta kardiológushoz a fiamat. 1 napon belül elérte, amire az ország, főváros I. sz. Belgyógyászati Klinikáján Ledó Nóra azt állította, 5-6 hét – egy ilyen súlyos, akut betegnek. Amikor Dr Gödölle Zoltán meglátta a fiamat kiabálni kezdett: „Hogy néz maga ki? Én ismerem az egészségügyet, de maga nem tudta magát képviselni? Maga 3 hónapig nem kapott antibiotikumot??? Óriási bajban van a szervezete!” Dr Gödölle négy diagnózist írt le: vérvizelés, krónikus obstructiv pyelonephritis, nephrosis szindróma, angina pectoris. Teljesen ki volt borulva, hogy ilyen objektív, ordítóan pozitív leletekkel, hogy nem történt semmi 3 hónapig? És akkor még nem tudta azt, hogy mi két-három naponta próbáltuk elérni, hogy kezelést kapjon a fiam, vagy fővárosi szakklinikán, vagy sürgősségin, vagy megyei kórházban… Ha tudta volna, hogy 31 alkalommal tettük ezt összesen…
Ő orvos volt. Rögtön tudta, hogy ekkora kétoldali vesefájdalom a felszálló urioinfekció miatti vesemedence gyulladás (pyelonephritis) velejárója, és a kezeletlenség következménye. Kétségbeejtő volt, hogy az orvos 3 hónapban határozta meg az antibiotikumos kezelés elvégzésének határidejét, ami a fiam esetében messze nem valósult meg. Azt mondta, most már cseszhetjük – finomítva a valódi szóhasználaton! Három hónap kellett, hogy egy orvos kitörjön az összezárásból és hangosan elismerje, hogy brutális, ami itt folyik!
24./ Május 07. Semmelweis Egyetem I.sz. Belklinika: Dr Tőke Judit
Konzultáció lett volna Dr. Tőke Judit leendő kezelőorvossal, de nem lehetett vele tárgyalni. A fiam elővette az 1 napos leletét, hogy megmutassa… mire Tőke Judit elkezdett hátrafelé futni, és kiabált: „Én nem láttam, nem láttam semmit, ugye látják, hogy nem láttam!”
Na ez a másik véglet. Az antiorvos, aki pánikba esik egy lelettől (na nem csak lelettől, hanem a súlyos felelősség terhétől). Hát kérem, ez olyan groteszk volt, hogy el nem hinné senki, hogy ilyen létezik. De ketten láttuk a fiammal. Tudtuk, hogy egy ilyen intézménybe a fiam nem léphet be többé. A magyar egészségügyben nincs lehetetlen! Közben a fiam vesefertőzése, vesemedence-gyulladása több mint 3 hónapja nem volt kezelve. A fenti leleten a Nitrit is jelzett, ami a fertőzés egyik legfontosabb markere és a vizelet tele volt baktériummal is! De a kezelőorvos elfutott… és bár előtte még felírta Zsolt telefonszámát, hogy visszahív minket a kezeléssel, befekvéssel kapcsolatban (80 nap késéssel az első nagy vérvizeléshez képest!!!), a hívás nem történt meg! Soha!
25./ Május 21. Tatabánya, Szent Borbála Kórház Sürgősségi – Több mint 3,5 hónapja kezeletlenül!
Súlyos kétoldali vesefájdalommal érkezett a fiam, aki túlélte a szeptikus állapotot, amivel itt volt először. Erre következetesen bal veséről írtak a felvételkor és a CT leletben. Merthogy történt egy CT Angiográfia. A vesemedencék (pyelonok) extrarenális helyzetűek – írta a távleletező viszonylag kezdő radiológus. A tatabányai kórházban ezt nem beszélték meg szakemberrel. Ami azért lett volna kulcsfontosságú, mert Zsoltnál azok nem veleszületetten voltak ilyenek, ahogy gondolták, hanem a fertőzés ideje alatt keletkeztek, akkor „csúsztak ki helyükről a vesén kívülről, nem is kicsit!” Ugyanezt igazolta az 1 hónappal korábbi MR urográfia is. Gyakorlatilag negatív leletet adtak ki, és a fiamat hazaküldték, miközben a veséi kiszakadtak a fájdalomtól és a neuropátiától (Cipro) úgy égett a teste, hogy az szavakkal nem fejezhető ki, elképesztő erő kellett, hogy kitartson. Mivel a fiamnak az addigra már 10 éve tartó betegsége alatt több tucat CT, CTA, MR, MRA és más képalkotó készült, pontosan visszanézhető milyenek voltak a veséi, milyen anatómiájúak, milyen vesékkel született – és hát nem extrarenális pyelonokkal. Teljesen normális anatómiájú, sosem fájó veséi voltak. Talán úgy mondanák szakmailag, intrarenalis pyelonjai voltak, a vesén belüli helyükön, ahogy kell. A vesén kívülre került vesemedencék a súlyos, közel 4 hónapja tartó kezeletlen vesemedence-gyulladás következményeként „csúsztak ki”. És lehet, hogy feszítik a magukkal „húzott” szöveteket, idegeket és ezért veszik meg a fiam a fájdalomtól!
Alább a 2024.05.21-én készült CTA egy képe a vesékről, vesemedencéről:
Érdemes megnézni az alábbi képet is – Hiába készítettük el Zsolt förtelmes kezeletlen állapotában is precízen, magánúton április 16-án az MR Urográfia vizsgálatot Veszprémben, az eredményeket már senki nem vetette össze, nem konzultálta meg, nem foglalkozott vele. Az alábbi képeket a fiam mentette ki a CT-ből és MR-ből. De ő azt mondja, a fenti kép szerinte jobban mutatja, milyen mértékben jött ki a helyéről a vesemedence!
Összefoglalva: a felvétel olyat mutat, amit korábban a kb húsz CT és MR felvétele soha. A vesemedencék kicsúsztak a veséből, extrarenálisak lettek a kezeletlen fertőzés miatt. Tehát nem veleszületetten „ampulláris tipusúak” – mint ahogy azt a veszprémi leletben írták (legyen mentségükre, hogy nem volt összehasonlító felvétel náluk). És lehet, hogy ez okozza az elviselhetetlen, kétoldali „kirepedő” érzést kiváltó vesefájdalmat? A háziorvos szerint, aki korábban sebész volt, lehet, hogy a korábban gyulladt, megduzzadt vesemedencék kicsúszva a veséből húzzák a vesetokot? Ezt kellene radiológusnak, urológusnak együtt kivizsgálni, hogy végre kiderüljön az embertelen vesefájdalom oka. Lehet, hogy ez eljuttathat a megoldáshoz, a fiam szenvedésének megszűnéséhez.
26./Május 21. Tatabányai Szent Borbála Kórház – Urológiai ambulancia – Dr Csiki Csaba
A sürgősségi részleg küldte hozzá a fiamat, aki azt írta, hogy „egyértelmű ok a panaszok hátterében nem látszik”.
27./ Május 28. II.sz. Belgyógyászati klinika: Hematológia, laborvizsgálat és konzultáció – Dr. Nagy Zsolt
A fiam naívan azt gondolta, bemegy az I. sz. Belklinika után a II. sz. Belgyógyászati Klinikára utolsó mentsvárként. Az asszisztens meglátva a fiam állapotát behívta, feltett néhány kérdést, majd azonnal megrendelt a fiam részére egy komplex laborvizsgálatot az orvos nélkül. Mindenki a fiamat nézte, olyan riasztó állapotban volt. 10 percenként járt a WC-re, hófehér volt és kiverte a víz. Az orvos a 4 (NÉGY!) hónapja tartó vérvizelését és a másfél éve óta tartó csontfájdalmait, csontpusztulását, bevérzéseit indulattal fogadta. Persze azért, mert a fiam el merte mondnai, hogy az ő társklinikáin nincs kezelve nagyon súlyos vesefertőzéssel, vérvizeléssel. Kérdezni akart valamit abszolút udvariasan az orvosnak nem nevezhető fehér köpenyestől, mire az elordította magát: „Kifelé!„
Erről az emberről nekem még lesz egy külön történetem – nem utoljára találokznak vele a blogban.
28./ Május 31. Tatabánya, Szent Borbála Kórház, Onkológia – Dr Osváth Márta
Tumormarkerek vizsgálatának megrendelése, és 24 órás vizeletgyűjtés elrendelése Dr Osváth Márta által. Ez mind az ilyen szempontból felesleges utóélete, tűzoltása annak, hogy a fiam orvos nélkül végzett vesekőzúzás utáni evidens vesefertőzését kezeletlenül hagyták hónapokig, ami miatt embertelen állapotba került. És ilyenkor jött a mellébeszélés, hogy tumortól van-e vesefájdalma…
Később, júliusban Zsolt új háziorvosa beutalója által készült 24 órás vizeletgyűjtés is, amelynek eredménye közel 2-szeres összfehérje szintet mutatott a vizeletben a megengedett maximumhoz képest (fehérjevizelés = krónikus veseelégtelenség, vesebetegség)! Beleülfözték a fiamat! Emlékezzünk az összeomlás (szeptikus állapot) előtt két héttel, a március 13-ai mintában ez az érték 7-szerese volt a felső határértéknek. És pozitív lett ismét a hugyúti fertőzés, vesefertőzés egyik legfontosabb jelzője, a Vizelet Nitrit, emellett 3 keresztes baktériumvizelést igazolt. Ez már 6 (!) hónappal a februári összeomlás, 1000-szeres vérvizelési (vvt) értékek után volt. A kórházi kezelés megtagadásával, elmulasztásával bennhagyták Zsolt szervezetében, veséiben a fertőzést, aminek következménye már veseelégtelenségi paraméterekben is megmutatkozott:
A 8. hónapban is, 2024 szeptemberében, fehérje van a vizeletben, leukocita észteráz pozitivitás (fertőzés megbízható jelzője), 4,5-szeres összefehérje érték a vizeletben, 3,5-szeres kreatinin érték a vizeletben (a vese „támadás”, „extrém terhelés” alatt van) – Az alábbi lelet ezt igazolja:
Mit tettek az egykor teljesen egészséges, ragyogóan kisportolt fiammal?! Hiszem, hogy a világon a rendkívül érzékeny vesékkel , amiket nagyon óvni kell és azonnal kezelni, ha fertőzés éri őket, sehol ilyet még nem tettek, mint a fiammal a 21. századi magyar egészségügyben.
Felfoghatatlan, hogy nem volt egyetlen orvos sem, aki megszakította volna az orvosi mulasztások/tudatos kezeletlenül hagyás hónapokon át tartó sorát.
Összegezve a leírtakat: hogyan nem kapott akut vesefertőzésre hónapokig ellátást a fiam, és mi lett ennek következménye?
Dr Ledó Nóra nefrológus semmilyen kezelést nem adott a fiamnak közel 60 nap alatt. Két hét elteltével már 10 pozitív paraméter volt a vizeletében, veseelégtelenségre mutató értékekkel. Őt nem érdekelte az ezerszeres, százszoros vérvizelés, mert ő a kristályoknak tulajdonította a nagy vesefájdalmat.
A kezeletlenséggel belehajszolta a fiamat a szepszisbe. Mint állandó tanúként és fiam állapotának folyamatos szemtanújaként kihangsúlyozom, hogy a Zsolt két év óta tartó szenvedéséért alapvetően Dr. Ledó Nóra közönye, súlyos orvosi mulasztásai és nagyon is tudatos betegellenes és gonosz viselkedése felelnek!
A másik orvos, akinek súlyos felelőssége van a fiam sorsáért, az Dr. Bénes Tamás, akihez először fordult a fiam segítségért az egyik legsúlyosabb és legfrissebb leletével, majd kitette az utcára. A második alkalommal egy 10 pozitív eredményt mutató SOTE-n készült vizeletleletet negatívnak minősített, csak hogy ráírhassa a leletre, hogy nincs urológiai ok, amit kezelni kellene, SINE MORBO (=egészséges). Amint kijött az orvosi szobából, a fiam szólt neki, hogy hogy lenne már SINE MORBO, amikor 10 súlyos pozitivitás van a leletben? – Mire Bénes továbbment és hátrakiabált: „Akkor tépje össze!” és lelépett.
Az Urológiai klinikán Dr. Juhász Dániel, aki az első találkozáskor még azt mondta a fiamnak, hogy „ A maga kórtörténete „egy gyalázat, de nem én csináltam”, a következő napra már” ki volt képezve”. Később, mikor a vesefertőzéssel, vesemedence-gyulladással kerestük fel, azt merte mondani a fiamnak, hogy ”Ha magának két-három hetes betegsége lenne, mindenki azzal foglalkozna, de Maga már 10 éve beteg”- és itt elhallgatott. Tudtuk, hogy a korábbi két betegségére utal, amiket súlyos orvosi hibák okoztak, de nem akartak szembesülni vele, hogy megnyomorították a huszonéves fiamat és tönkretettek egy életet, nem akarták a fiamat bűneik mementójaként látni. Ők úgy gondolták, hogy ebből a Viczena Zsoltból nem lesz már ember, minek járja a köröket vég nélkül, ők nem fognak már soha segíteni. Így tett 2024. márciusában Juhász Dániel is. Lelet őrzi.
Egy SOTE-s orvos közölte még vesefertőzése előtt kb fél évvel, hogy „úgy látja, mintha minden orvos összefogott volna a fiam ellen a SOTE-n”.
Az orvosi eskü Magyarországon sajátosan érvényesül. A nem kívánatos, szenvedő betegtől szabaduljunk meg. Ahogy korábban Bánfi Gergely (Urológiai Klinika) mondta egy magánrendelésen a fiamnak : ”Maga ne menjen már sehová, mert mindenhol csak nagy baj lett belőle!” – Akkor öljem meg magam? – kérdezte a fiam. Az orvos elhallgatott.
Szörnyű, milyen állapotba juttatták a fiamat a vesekőzúzás (ESWL) utáni súlyos vesefertőzése kezeletlenségével! Robbanásszerű hasmenései (5-8 epizód), rengeteg vizelete (20-30 epizód), 100-140 körüli pulzusa, súlyos inszomniája és a tűrhetetlen vesefájdalommal együtt megjelenő, egyre erősödő baloldali mellkas,-hát és oldalfájdalma voltak. A kezeletlenségtől vérmérgezést kapott. Kilábalt belőle, de a tünetei máig olyanok, mint betegsége elején.
A fentebb már kifejtett Fluorokinolon-toxicitás (FQAD) – Amerikában már BNO kód van rá, itthon cukorkaként írják fel – után egy éven át élt égő testtel, csoda, hogy túlélte ezt a súlyos perifériás neuropátiát. A fülzúgása máig megvan. A nagyon erős achilles-fájdalma, bokafájdalma (ahol csontödémát és repedést írtak le 1 éve MR-en), lábszár-comb izomfájdalmai és nagyon erős térdszalag fájdalmai megvannak. A teljes gerinc MR vizsgálata katasztrofális lett, a fluorokinolon (Ciprofloxacin) óta tele van discus herniakkal, destruktív eltérésekkel a gerince, ami korábban egyáltalán nem volt és nem is fájt, most fáj a thoracalis része is. A talpa ég szinte mindig, az ujjai előtt csíkban olyn a lába mintha vasúti köveken járna, a lábujjaiba pedig mint lidocaint fecskendeztek volna, teljesen érzéketlenek. A központi idegrendszere is máig robbanó bombaként érzékeny bármire – tilos prednisolont, NSAID-okat, legtöbb féle antibiotikumot szednie, különben visszaesik az első lépcsőfokra. És ez az, ami ellehetetlínette a fiamat, hogy akkor 32. alkalomként keressünk egy újabb kórházat a szeptikus állapotában, ahol kierőszakolja a többszörös antbiotikus, intravénés kezelést – mert eddigre már lebénult a CIPRO-tól, egy hónapig kúszott a fürdőszobába is. Utána csak bicegve tudott lépegetni. Most pedig egy gentamicin IM 7 napos farba adott injekciósorozattól úgy belobbant a térde és achilles-e, hogy megint szétszakadnak a lábai a fájdalomtól. Nem tudjuk, hogy ha megszűnne az akut-krónikus, otthagyott vesefájdalma, állapota, oka, akkor elindulna-e az FQAD-ből a gyógyulás felé.
Sem a szepszis, sem a Ciprofloxacin mérgezés nem következett volna be, ha kezelik a klinikán, időben intravénás antibiotikumot kap a vesefertőzésre. Egyszerű és gyors lett volna. Bizonyítékot szállítottuk garmadával. Mivel a veséi teljesen egészségesek voltak korábban, bizonyosan felépült volna adekvát IV antibiotikum kezeléssel pár hét alatt!!!
Tudjuk, hogy a sorozatos orvosi mulasztásnak a kiinduló oka a vesekőzúzás volt, melyet orvos nélkül végeztek gyulladt vesén! Inkább beáldozták a fiamat, mintha semmi különös baja nem lenne, csak ne derüljön ki az ezerszeres hugyúti vérzés valódi oka. Az orvosi hibák láncszerűen követték egymást.
Nagy vesefájdalma miatt a háziorvos 2024. júliusától 75 mikrogram/óra típusú Fentanyl-tapaszt írt fel, melyet a fiam 37 mikrogrammra csökkentett néhány hét alatt, majd 2024.decemberétől 100 mg/nap Morfint írtak fel egy budapesti magánfinanszírozású fájdalom ambulancián. Tudjuk, hogy a magyar intézményekben nem jutunk eredményre, csak a külföldi kezelés segíthet. Sajnos, ez máig nem történt meg, kábítószerek és altatók teszik lehetővé, hogy elviselje a létezést. A gyógyulás időablaka pedig egyre kisebb.
Gyűjtést indítottunk, hogy külföldre kijuthasson a fiam orvosi vizsgálatokra, kezelésre. A Berlini klinikával már a szerződéstervezet is megvolt. A Berlini klinika főorvosa, dr Benedikt Gerdes az online konzultáción azt mondta: „Az életben még ilyet nem láttunk, hogy valaki ilyen súlyos leletek mellett ne kapjon antibiotikumot és kezelést.” A 15 ezer Eurós külföldi kezeléshez még a személyes az aranyékszereimet is eladtam, de mivel nem tudtuk meg Berlintől, hogy ezért az összegért milyen vizsgálatok és kezelés várható, a szerződést nem tudtuk vakon aláírni. Közben kapott a fiam ráadásul egy nagyon súlyos Clostridium Difficile fertőzést, amely több hónapig tartott aktívan, erről lehet, hogy egy kisebb cikket közzétesszünk, tanulságnak. 2025. októberében jártunk Regensburgban három klinikán illetve kórházban. Nyilvávalóvá vált, hogy a pénzünk legfeljebb egy 5 napos kezelésre elég, tehát folytatnunk kell az adománygyűjtést.
ÉS MOST JÖN A LÉNYEG MÉG ÍGY A CIKK VÉGÉRE: 2024. október 9-én panaszlevelet nyújtottam be a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központba (NNGYK ), hogy mi folyik a magyar betegellátásban, hogy nyírnak ki egy fiatalembert napról-napra orvosi mulasztások sorával.
A fiam, Viczena József Zsolt súlyos betegsége során kórházi ellátatlansága , életét veszélyeztető orvosi mulasztások sora miatt „állati állapotba” került. Az Egészségügyi és Igazgatási Főosztályvezetőnek címzett levelemben kértem, hogy legyen szíves intézkedni egy ilyen brutális módon cserbenhagyott beteg érdekében, mint a fiam a legfelsőbb szintig! A 2023. évi panasztörvény maximum 6 hónap elbírálási határidőt enged meg, ami a panaszlevelem esetében 2025. április 12, vagyis a 6 hónapos elbírálási határidő már 9 hónapja lejárt, és két ügyvédi felszólítás ellenére sem kaptunk választ az NNGYK-tól. Nem véletlenül. A jól ismert, általános bevett gyakorlat, hogy 1-2 nap alatt, de maximum 1-2 héten belül kiadják a kórházak/orvosok, hogy „a belső vizsgálat megállapította, hogy szakmai mulasztás, orvosi hiba nem történt.” Esetünkben viszont olyan égbekiáltó bizonyíték-sorozat áll rendelkezésre, amely megcáfolhatatlan, így lehetséges, hogy arról élrtesültünk, szakértők adták vissza az ügyet és újakat kellett állítólag kijelölniük. A lényeg, hogy egy jogállamban a törvény mindenkire vonatkozik és mi a 6 hónap helyett, most már 15 hónapja nem kapunk választ. Nem véletlenül.
Ui.: A történtek miatt benyújtott panaszlevelemre adott válasznál sokkal fontosabb lett volna, a segítségkérésem részre adott válasz, vagyis hogy lehetőleg azonnal (abban az esetben is már 9 hónapos késéssel) jelöljenek ki egy független kórházat, klinikát, amelyik megmenti a fiam veséit. Nem tették meg.
Mint fentebb is és a „Blog 1”-ben is közzétettük, Zsoltot megnyomorították és most szó szerint élet-halál harcot vív egy akut-krónikus állapotban. És nincs elég pénzünk, se funkcionális segítségünk, hogy külföldi klinikára kimenjünk, ezért az adománygyűjtést, amit a vesével történt horror után indítottam 2024 júliusában, 2025 decembere óta néhány sajtóorgánum segítségével újraindítottuk. 2025 decemberében a Mi Hazánk egyik képviselőjelöltje, publicistája készített egy cikket és olvasói összefogással több mint 700.000 Ft-ot adományoztak Zsoltnak. Majd kicsit később meg érkezett a mi ismerőseink adományaival együtt kb 200.000 Ft. Januárban pedig a fiam egy gyerekkori jó barátja tudta meg, mi történik Zsolttal és 400.000 Ft-ot adományozott gondolkodás nélkül. A fiam a könnyeit törölgette, nagyon meghatódott gyerekkori barátja nagy szívén és a régi mindennapos találkozások, felhőtlen idők is eszébe jutottak. Ekkortájt talált rá egyébként a történetünkre a Kemma újságírója is, aki egy tömör cikkel próbált segíteni. Körülbelül 230 ezer forint jött össze feltehetően az olvasóktól és a megosztásaikból, mi is betettünk még kis pénzünkből, amennyit tudtunk a számlára. Ez lényegében 1.730.000 forint, amiért nagyon hálásak vagyunk! Viszont a cél messze van még mindig. Az adománygyűjtés aktuális egyenlege 5.8 millió forint jelen pillanatban (2026.02.02).
A célról: Az azonnali cél 14-15 millió forint – két hetes németországi klinikai befekvéshez a vesék megmentéséért! Rövidtávú cél: 55-60 millió forint – Svájci Klinikai vizsgálatok a súlyos, kezdetek óta kezeletlen összetett betegségek diagnosztizálása és oki kezelése érdekében, valamint a Pécsen történt súlyos hiba okozta maradandó idegsérülés-idegfájdalom műtéti megszüntetésére (intercostalis neurectomia) az USA-ban. Ha most relatíve gyorsan nem vagyunk képesek összegyűjteni ezt az összeget, elveszítem a fiamat. Ezért kérem, ha szeretnének segíteni és esélyt adni a fiamnak 11 év pokol után egy emberi életre, adományaikat a fiam alábbi számlaszámára juttassák el:
| Név: Viczena József Zsolt Számlaszám: 11773401-0090820700000000 Közlemény: adomány IBAN: HU96117734010090820700000000 Announcement: donation |
Hálásan köszönjük!
Szerzők: Czégény Ágnes, Viczena Zsolt
Elérhetőségünk ide kattintva található.